Aranyérem a búvárfotós világbajnokságon

Korábban még soha nem állt magyar víz alatti fotós a dobogó tetején, ám a Madeirán 2021. október 4 és 9 között rendezett versenyen nagyszerű sikert ért el a magyar csapat. Részletek itt...

Aranyérem a búvárfotós világbajnokságon

Korábban még soha nem állt magyar víz alatti fotós a dobogó tetején, ám a Madeirán 2021. október 4 és 9 között rendezett versenyen nagyszerű sikert ért el a magyar csapat.

Beszélgetőtársunk ifj. Lőrincz Ferenc búvárfotós, CMAS búvárfotós oktató akinek csapattársa Takár Yvette búvármodell, CMAS búvároktató volt.

Ők nyerték el az aranyat, miután nagylátószögű kategóriában az ő felvételüket választotta a legjobbnak a Renee Capozzola (USA) vezette 7 fős nemzetközi zsűri a 18. CMAS Vízalatti fotós és 4. Videós világbajnokságon. Az idei VB-n fotó kategóriában 18 ország, 34 búvárfotós csapata között, videó kategóriában pedig 8 ország 13 csapata indult (itt Magyar versenyző nem volt).

Videó megtekintése a Youtube-on

- Kérlek mesélj arról, hogy csöppentél bele a víz alatti fotózás világába!

- 2007-ben kezdtem el merülni, és mivel már előtte is sokat fotóztam, elég egyértelmű volt a számomra, hogy búvárkodás közben is szeretnék képeket készíteni. Eleinte mindenki máshoz hasonlóan egy kis kompakt gépet használtam 2008-2014 között, majd bővült a felszerelésem külső vakukkal. Nem sokkal később aztán díjakat is szereztem a fotóimmal, így komolyabb technikára váltottam. 2014 től egy NIKON D300 géppel, később egy NIKON D7200-as kamerával dolgoztam. 2018-ban sikerült Fullframe vázra váltanom í víz alatt azóta egy NIKON D800-at használok a víz alatt, SUBAL tokban, a kipróbált és bevált IKELITE vakukkal. Jó ideje kapcsolatban állok a magyar TRT-Electronics céggel, a világbajnokságon az általuk fejlesztett i-TURTLE SMART TTL vakuvezérlő elektronikát használtam.

Feri által használt nagylátós vízalatti rendszer.
NIKON D800, 8-15mm Fisheye, SUBAL ház, IKELITE DS160 vakuk, i-TURTLE SMART TTL vezérlővel

- Sokan nem tudják hová sorolni a víz alatti fotózást, mint műfajt. Mit kell róla tudni?

- Leggyakrabban természetfotós versenyekre nevezzük a képeinket, sok helyen van külön víz alatti kategória, így például Az Év Természetfotósán is. Emellett léteznek kifejezetten búvárfotós versenyek, ahova küldhetők például a roncsokról készített fotók. Gyakran készülnek a víz alatt környezetvédelem témába illő felvételek, hiszen rendkívül szemet szúró a sok tengerben lebegő szemét, az aljzaton heverő hulladék. Fogalmazhatok úgy, hogy "sajnos" én is bőven készítettem ilyen képet, volt, amelyik a Sajtófotó pályázaton lett díjazott. Speciális versenyzési forma az ún. „shootout”, amikor egy adott helyszínen kell mindenkinek egy időben lemerülnie és fotóznia. Noha egyszerre vagyunk vízben, mégis egészen eltérő jellegű, stílusú képek születnek ilyenkor. Többször vettem már részt ilyenen, melyeket hasonló formában rendeznem meg, valamint 2019-ben már szerepeltünk a Spanyolországi világbajnokságon, így már volt némi rutinom.

- Hogyan történik a válogatás a világbajnokságra, ki ennek a versenynek a szervezője?

- A CMAS, a víz alatti sportok világszövetsége a szervező, és a Magyar Búvár Szakszövetség, mint a CMAS tagszervezete jogosult versenyzőt nevezni. Ennek alapját a korábbi évek Búvárfotós Országos Bajnokságain elért eredmények képezik. Régebben több kiváló fotós, többek közt Násfay Béla, Előd László, Zákányi László vagy Gulyás Zsolt is képviselte a magyar színeket, de aztán másfél évtizeden át nem volt magyar résztvevő. A szövetség felkérésére 2019-ben újból képviselhette hazánkat a Tenerifén rendezett világbajnokságon egy csapat, melynek tagja lehettem. Társam ezeken a versenyeken 2016 óta Takár Yvette CMAS búvároktató. Számomra maga a világbajnokság rendezése, hangulata nagyon új volt, és talán emiatt sem sikerült igazán kiugró eredményt elérni.

- Mitől különleges egy búvárfotós világbajnokság?

- Nagyon szigorú szabályokat írnak elő a résztvevők számára. Korlátozva van a merülési idő (4x90perc), a mélység (max 30m), és alapvetően fontos az, hogy betartsa mindenki a biztonságos merülés szabályait. Az első dolog tehát az, hogy a víz alatti fotózás űzéséhez a búvárkodásban is képzettnek, rutinosnak kell lenni. A versenybírók még a víz alá is elkísérnek, és figyelik, hogy merülnek a versenyzők: betartják-e az előírásokat, illetve nem tesznek-e kárt az élővilágban, mert ez azonnali kizárást von maga után. A szervezők arra szintén figyelnek, hogy meghatározott merülőhelyeken dolgozzon minden fotós, és az esélyegyenlőség jegyében mindenkinek ugyanannyi idő jusson egy ponton a fotózásra. A víz alatti fotós versenyeken az előre meghirdetett alapkategóriákon túl, melyek a nagylátószögű felvételek, nagylátószögű felvételek modellel, a makró felvételek, valamint a hal felvételek, ezenfelül egy speciális kategória (idén a rákok, két éve a ráják), valamint a kreatív kategória volt. A hat kategóriából négybe lehet nevezni egy-egy képet.

A sorsolás alapján a Magyar csapat, Finn és Portugál búvárokkal volt egy hajóban

- Az idei verseny miben volt más?

- A szabályok szigorúsága hasonló volt, és mivel Madeira az Atlanti Óceánnal számunkra jórészt ismeretlen terepnek számított, ezért ugyanúgy nehéz volt arra készülnünk, mit láthatunk majd a víz alatt, hogy viselkednek az állatok, mi lehet a jó téma. Az előző verseny tapasztalatai után úgy döntöttünk versenyzőtársammal, hogy a nagylátószögű felvételekre koncentrálunk, melyet kiválasztunk a gyakorló merülések során. Én magam a roncsfotózás szerelmese vagyok, Yvette pedig sok alkalommal volt merülőtársam és modellem, így mivel az egyik helyen a téma egy roncs volt, kifejezetten tudatosan dolgoztunk. A verseny napján nagyon gyorsan elértünk a közel 30 méteres mélységbe, hogy még azelőtt fotózhassunk, amíg meg nem jelenik a többi búvár a hajó felett. Összesen két képet sikerült készítenem, mivel ahogy megérkeztünk a helyszínre, pár percen belül beúszott a többi versenyző a képbe. Sajnos egy technikai hiba folytán nem tudtuk lent visszanézni a képeket, így akkor még azt hittem, ezzel el is ment a nagy esély a jó szereplésre. A roncsnál csak ez az egy lehetőségünk volt fotózni a versenyen, a következő merülőhelyek eltérő jellege miatt a folytatásban makró témákkal dolgoztunk.

A nagylátószögű kategória győztes képe

- A búvárfotózásban járatlanok kedvéért szögezzük le, itt merülésről merülésre változik a használt optika.

- Így van, hiszen nem tudunk objektívet cserélni a víz alatt. Elvileg lehetett volna két különböző gépet magunkkal vinni, különböző optikákkal, de ezt kevesen engedhetik meg maguknak. Tehát előre, nagyon tudatosan kell készülni egyes témákra, helyszínekre. Bár szerencse kérdésének tűnik, amikor jól sikerül egy kép, ez nem erről szól. Mi is tudtuk, hol, mit akarunk fotózni, ezt a nagy sügért is láttuk ott korábban, így előre megterveztük a merülésünket. Nem véletlenül úsztunk le igen gyorsan a jó pozícióba, és természetesen az sem véletlen, hogy a 8-15mm-es halszemoptikát választottam a fotózáshoz. A makró témákhoz és halportrékhoz aztán 105 mm-es objektívet használtam.

A felszerelés flat porttal 105 mm macrora szerelve

- Utómunkára volt lehetőség?

- A verseny két napon át zajlott, összesen négy merüléssel, mind a két nap végén le kellett adni a memória kártyákat a fotóinkkal, és azokon módosítani már nem lehetett. A zsűri a kamera által készített nyers JPG képeket bírálta el. Így aztán gyakorlatilag csak annyi dolgunk volt, hogy kiválogassuk a képeket melyeket nevezni szeretnénk. Hat kategóriát hirdettek meg a versenyben, de a csapatok ebből csak négy kategóriába küldhettek fotót. Mint az esti válogatásnál kiderült, az a bizonyos két kép a pont jó helyre beúszó sügér miatt elég jól sikerült, így bizakodva neveztünk a nagylátószögű kategóriába. Emellett küldtünk képet a nagylátószögű modell, speciális és hal kategóriákba is. Az eredményhirdetéskor derült ki, hogy megnyertük a nagylátószögű kategóriát, így a magyar csapat a búvárfotós világbajnokságok történetében először aranyérmet szerzett. A speciális-rák kategóriában pedig hatodik helyet értünk el. Azért is nagy szó ez az eredmény, mert a többi búvárfotós csapat olyan országokból érkezett, amiknek velünk szemben van tengere. Sokkal többet merülhetnek nálunk, így sokkal többet fotóznak is.

A speciális kategória 6. helyezett képe

- Gratulálunk a győzelemhez! Ezek után hogyan tovább?

- Most természetesen még élvezzük a sikert. Örülünk, hogy tudtuk öregbíteni a magyar búvárfotózás hírnevét, és emellett idehaza is egy kicsivel több figyelem irányul erre a sportra. Számunkra ez hobbi, víz alatti fotózásból nem lehet megélni. A mindennapokban építészként dolgozom, a búvárkodás, a búvárfotózás olyan dolog, ami kikapcsol, feledteti velem a hétköznapok rohanását. Szeretnék új helyekre eljutni, új helyeken merülni, új roncsokat látni és persze mindezt fényképezőgéppel a kezemben.

Dobogó első helyén Ifl. Lőrincz Ferenc, és Takár Yvette páros.	18. CMAS Vízalatti fotós világbajnokság érmeit hozták haza Feri és Yvette.

Porto Santo, Madeira, Portugália